nlpista blog

1. ÍGY HALLOTTAM. Egyszer, midőn a Magasztos éppen Szávatthi mellett, Anáthapindika Dzséta nevű ligetében időzött, a szerzeteseket így szólította meg:
– Szerzetesek!
– Igen, tiszteletreméltó urunk! – válaszolták azok főhajtással, és elcsendesedve, figyelmesen hallgatták őt. A Magasztos pedig így folytatta:

2. – Szerzetesek, úgy van ez, mintha lenne egy bemocskolt és pecséttől koszlott kelme, s jönne egy kelmefestő, aki azt ilyen vagy olyan, kék, vörös vagy kármin színű ruhafestékbe bemerítené. Ugye, az igencsak gyalázatosan és förtelmesen nézne ki, csak itt-ott fedve festékfoltokkal? Miért? A kelme szennyezett volta miatt. S ugyanígy, ha a tudat szennyezett, csak gyötrelmes és nyomorúságos vég várható. Na már most, szerzetesek, tegyük fel, hogy van egy hibátlan és ragyogóan tiszta kelme, s jönne egy kelmefestő, aki azt ilyen vagy olyan, kék, vörös vagy kármin színű ruhafestékbe bemerítené. Ugye, az igencsak szemet gyönyörködtetően szép lenne, tökéletesen visszaadva a festék színét? Miért? A kelme tisztasága miatt. S ugyanígy, ha a tudatot semmi sem szennyezi, csak szerencsés és boldog vég várható.

3. Szerzetesek, melyek azok a szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik?

• A sóvárgás és a féktelen mohóság olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik.
• Az ellenérzés és a rosszakarat olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik.
• A harag és méltatlankodás olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik.
• A sértettség szülte gyűlölet és fájó neheztelés olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik.
• A megvetés és mások semmibe vevése olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik.
• Az arcátlanság és pökhendiség olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik.
• Az irigység és haszonlesés olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik.
• A fösvénység és zsugoriság olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik.
• A szélhámoskodás és csalárdság olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik.
• A fondorlatoskodás és álnokság olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik.
• A nyakasság és megátalkodottság olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik.
• A vetélkedés és versengés olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik.
• Az önhittség és önteltség olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik.
• A dölyfösség és fennhéjázás olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik.
• A hivalkodás és hiúság olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik.
• A nemtörődömség és hanyagság olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik.

4.

• Felismervén azt, hogy a sóvárgás és a féktelen mohóság olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, a szerzetes ezeket elhagyja.
• Felismervén azt, hogy az ellenérzés és rosszakarat olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, a szerzetes ezeket elhagyja.
• Felismervén azt, hogy a harag és méltatlankodás olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, a szerzetes ezeket elhagyja.
• Felismervén azt, hogy a sértettség szülte gyűlölet és fájó neheztelés olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, a szerzetes ezeket elhagyja.
• Felismervén azt, hogy a megvetés és mások semmibe vevése olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, a szerzetes ezeket elhagyja.
• Felismervén azt, hogy az arcátlanság és pökhendiség olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, a szerzetes ezeket elhagyja.
• Felismervén azt, hogy az irigység és haszonlesés olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, a szerzetes ezeket elhagyja.
• Felismervén azt, hogy a fösvénység és zsugoriság olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, a szerzetes ezeket elhagyja.
• Felsimervén azt, hogy a szélhámoskodás és csalárdság olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, a szerzetes ezeket elhagyja.
• Felismervén azt, hogy a fondorlatoskodás és álnokság olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, a szerzetes ezeket elhagyja.
• Felismervén azt, hogy a nyakasság és megátalkodottság olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, a szerzetes ezeket elhagyja.
• Felismervén azt, hogy a vetélkedés és versengés olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, a szerzetes ezeket elhagyja.
• Felismervén azt, hogy önhittség és önteltség olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, a szerzetes ezeket elhagyja.
• Felismervén azt, hogy a dölyfösség és fennhéjázás olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, a szerzetes ezeket elhagyja.
• Felismervén azt, hogy a hivalkodás és hiúság olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, a szerzetes ezeket elhagyja.
• Felismervén azt, hogy a nemtörődömség és hanyagság olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, a szerzetes ezeket elhagyja.

5.

• Amikor a szerzetes felismerte, hogy a sóvárgás és a féktelen mohóság olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, és ezeket elhagyta, megingathatatlan bizonyossága ébred a Buddhában, mondván: „A Magasztos egy Táthagata, egy arahat, egy tökéletesen teljesen felébredett, tökéletes az igaz tudásban és magatartásban, fenséges, világok ismerője, páratlan vezetője a vezetésre szorulóknak, istenek és emberek tanítója, felébredett és dicsőség övezte úr.”
• Amikor a szerzetes felismerte, hogy az ellenérzés és rosszakarat olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, és ezeket elhagyta, megingathatatlan bizonyossága ébred a Buddhában, mondván: „A Magasztos egy Táthagata, egy arahat, egy tökéletesen teljesen felébredett, tökéletes az igaz tudásban és magatartásban, fenséges, világok ismerője, páratlan vezetője a vezetésre szorulóknak, istenek és emberek tanítója, felébredett és dicsőség övezte úr.”
• Amikor a szerzetes felismerte, hogy a harag és a méltatlankodás olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, és ezeket elhagyta, megingathatatlan bizonyossága ébred a Buddhában, mondván: „A Magasztos egy Táthagata, egy arahat, egy tökéletesen teljesen felébredett, tökéletes az igaz tudásban és magatartásban, fenséges, világok ismerője, páratlan vezetője a vezetésre szorulóknak, istenek és emberek tanítója, felébredett és dicsőség övezte úr.”
• Amikor a szerzetes felismerte, hogy a sértettség szülte gyűlölet és fájó neheztelés olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, és ezeket elhagyta, megingathatatlan bizonyossága ébred a Buddhában, mondván: „A Magasztos egy Táthagata, egy arahat, egy tökéletesen teljesen felébredett, tökéletes az igaz tudásban és magatartásban, fenséges, világok ismerője, páratlan vezetője a vezetésre szorulóknak, istenek és emberek tanítója, felébredett és dicsőség övezte úr.”
• Amikor a szerzetes felismerte, hogy a megvetés és a mások semmibe vevése olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, és ezeket elhagyta, megingathatatlan bizonyossága ébred a Buddhában, mondván: „A Magasztos egy Táthagata, egy arahat, egy tökéletesen teljesen felébredett, tökéletes az igaz tudásban és magatartásban, fenséges, világok ismerője, páratlan vezetője a vezetésre szorulóknak, istenek és emberek tanítója, felébredett és dicsőség övezte úr.”
• Amikor a szerzetes felismerte, hogy az arcátlanság és pökhendiség olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, és ezeket elhagyta, megingathatatlan bizonyossága ébred a Buddhában, mondván: „A Magasztos egy Táthagata, egy arahat, egy tökéletesen teljesen felébredett, tökéletes az igaz tudásban és magatartásban, fenséges, világok ismerője, páratlan vezetője a vezetésre szorulóknak, istenek és emberek tanítója, felébredett és dicsőség övezte úr.”
• Amikor a szerzetes felismerte, hogy az irigység és haszonlesés olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, és ezeket elhagyta, megingathatatlan bizonyossága ébred a Buddhában, mondván: „A Magasztos egy Táthagata, egy arahat, egy tökéletesen teljesen felébredett, tökéletes az igaz tudásban és magatartásban, fenséges, világok ismerője, páratlan vezetője a vezetésre szorulóknak, istenek és emberek tanítója, felébredett és dicsőség övezte úr.”
• Amikor a szerzetes felismerte, hogy a fösvénység és zsugoriság olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, és ezeket elhagyta, megingathatatlan bizonyossága ébred a Buddhában, mondván: „A Magasztos egy Táthagata, egy arahat, egy tökéletesen teljesen felébredett, tökéletes az igaz tudásban és magatartásban, fenséges, világok ismerője, páratlan vezetője a vezetésre szorulóknak, istenek és emberek tanítója, felébredett és dicsőség övezte úr.”
• Amikor a szerzetes felismerte, hogy a szélhámoskodás és csalárdság olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, és ezeket elhagyta, megingathatatlan bizonyossága ébred a Buddhában, mondván: „A Magasztos egy Táthagata, egy arahat, egy tökéletesen teljesen felébredett, tökéletes az igaz tudásban és magatartásban, fenséges, világok ismerője, páratlan vezetője a vezetésre szorulóknak, istenek és emberek tanítója, felébredett és dicsőség övezte úr.”
• Amikor a szerzetes felismerte, hogy a fondorlatoskodás és álnokság olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, és ezeket elhagyta, megingathatatlan bizonyossága ébred a Buddhában, mondván: „A Magasztos egy Táthagata, egy arahat, egy tökéletesen teljesen felébredett, tökéletes az igaz tudásban és magatartásban, fenséges, világok ismerője, páratlan vezetője a vezetésre szorulóknak, istenek és emberek tanítója, felébredett és dicsőség övezte úr.”
• Amikor a szerzetes felismerte, hogy a nyakasság és megátalkodottság olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, és ezeket elhagyta, megingathatatlan bizonyossága ébred a Buddhában, mondván: „A Magasztos egy Táthagata, egy arahat, egy tökéletesen teljesen felébredett, tökéletes az igaz tudásban és magatartásban, fenséges, világok ismerője, páratlan vezetője a vezetésre szorulóknak, istenek és emberek tanítója, felébredett és dicsőség övezte úr.”
• Amikor a szerzetes felismerte, hogy a vetélkedés és versengés olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, és ezeket elhagyta, megingathatatlan bizonyossága ébred a Buddhában, mondván: „A Magasztos egy Táthagata, egy arahat, egy tökéletesen teljesen felébredett, tökéletes az igaz tudásban és magatartásban, fenséges, világok ismerője, páratlan vezetője a vezetésre szorulóknak, istenek és emberek tanítója, felébredett és dicsőség övezte úr.”
• Amikor a szerzetes felismerte, hogy az önhittség és önteltség olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, és ezeket elhagyta, megingathatatlan bizonyossága ébred a Buddhában, mondván: „A Magasztos egy Táthagata, egy arahat, egy tökéletesen teljesen felébredett, tökéletes az igaz tudásban és magatartásban, fenséges, világok ismerője, páratlan vezetője a vezetésre szorulóknak, istenek és emberek tanítója, felébredett és dicsőség övezte úr.”
• Amikor a szerzetes felismerte, hogy a dölyfösség és fennhéjázás olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, és ezeket elhagyta, megingathatatlan bizonyossága ébred a Buddhában, mondván: „A Magasztos egy Táthagata, egy arahat, egy tökéletesen teljesen felébredett, tökéletes az igaz tudásban és magatartásban, fenséges, világok ismerője, páratlan vezetője a vezetésre szorulóknak, istenek és emberek tanítója, felébredett és dicsőség övezte úr.”
• Amikor a szerzetes felismerte, hogy a hivalkodás és hiúság olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, és ezeket elhagyta, megingathatatlan bizonyossága ébred a Buddhában, mondván: „A Magasztos egy Táthagata, egy arahat, egy tökéletesen teljesen felébredett, tökéletes az igaz tudásban és magatartásban, fenséges, világok ismerője, páratlan vezetője a vezetésre szorulóknak, istenek és emberek tanítója, felébredett és dicsőség övezte úr.”
• Amikor a szerzetes felismerte, hogy a nemtörődömség és hanyagság olyan szennyeződések, melyek a tudatot beszennyezik, és ezeket elhagyta, megingathatatlan bizonyossága ébred a Buddhában, mondván: „A Magasztos egy Táthagata, egy arahat, egy tökéletesen teljesen felébredett, tökéletes az igaz tudásban és magatartásban, fenséges, világok ismerője, páratlan vezetője a vezetésre szorulóknak, istenek és emberek tanítója, felébredett és dicsőség övezte úr.”

6. Megingathatatlan bizonyosság ébred benne a Dharma iránt, mondván: „A Dharma, mely a Magasztos révén hibátlan kifejtést nyert, már itt és most felfogható, már itt és most gyümölcsöt hozó, kutatásra serkentő, előrevivő, látóknak megismerhető.

7. Megingathatatlan bizonyosság ébred benne a Szangha iránt, mondván: „A Magasztos tanítványainak Szanghája a jó utat járja, az egyenes utat járja, az igaz utat járja, a célravezető utat járja, azaz a négy pár személy és nyolcféle nemes lény útját. A Magasztos tanítványainak Szanghája rászolgál az adományokra, rászolgál a felajánlásokra, rászolgál a tiszteletteljes üdvözlésre, a Magasztos tanítványainak Szanghája a világ üdvét szolgáló, páratlan érdemű közösség.”

8. Amikor a tudat szennyeződéseit részben elűzte, eltávolította, levetkőzte, elhagyta, s magát róluk leoldotta, ez a gondolat fogan meg benne: „Megingathatatlan bizonyosság ébredt bennem a Buddha iránt”, és buzgalom támad benne a céllal kapcsolatban, buzgalom támad benne a Dharmával kapcsolatban, gondtalan könnyedség támad benne a Dharmával kapcsolatban. Amikor elfogja a gondtalan könnyedség, lelkesültség ébred benne. Amikor elfogja a lelkesültség, teste elnyugszik, lecsendesedik. Amikor teste elnyugszik, lecsendesedik, öröm önti el. Amikor az öröm elönti, tudata egyhegyű és összpontosított lesz, s eléri a szamádhit.

9.  Ekkor ez a gondolat fogan benne: „Megingathatatlan bizonyosság ébredt bennem a Dharma iránt”, és buzgalom támad benne a céllal kapcsolatban, buzgalom támad benne a Dharmával kapcsolatban, gondtalan könnyedség támad benne a Dharmával kapcsolatban. Amikor elfogja a gondtalan könnyedség, lelkesültség ébred benne. Amikor elfogja a lelkesültség, teste elnyugszik, lecsendesedik. Amikor teste elnyugszik. lecsendesedik, öröm tölti el. Amikor az öröm elönti, tudata egyhegyű és összpontosított lesz, s eléri a szamádhit.

10. Ekkor ez a gondolat fogan benne: „Megingathatatlan bizonyosság ébredt bennem a Szangha iránt”, és buzgalom támad benne a céllal kapcsolatban, buzgalom támad benne a Dharmával kapcsolatban, gondtalan könnyedség támad benne a Dharmával kapcsolatban. Amikor elfogja a gondtalan könnyedség, lelkesültség ébred benne. Amikor elfogja a lelkesültség, teste elnyugszik, lecsendesedik. Amikor teste elnyugszik. lecsendesedik, öröm tölti el. Amikor az öröm elönti, tudata egyhegyű és összpontosított lesz, s eléri a szamádhit.

11. Akkor ez a gondolat fogan benne: „A tudat tökéletlenségeit részben levetkőztem, elűztem, eltávolítottam, elhagytam, s magamat róluk leoldottam” és buzgalom támad benne a céllal kapcsolatban, buzgalom támad benne a Dharmával kapcsolatban, gondtalan könnyedség támad benne a Dharmával kapcsolatban. Amikor elfogja a gondtalan könnyedség, lelkesültség ébred benne. Amikor elfogja a lelkesültség, teste elnyugszik, lecsendesedik. Amikor teste elnyugszik. lecsendesedik, öröm tölti el. Amikor az öröm elönti, tudata egyhegyű és összpontosított lesz, s eléri a szamádhit.

12. Szerzetesek, ha egy ily erénnyel megáldott, az összpontosítottság és egyhegyűség ily fokára jutott, és ily bölcsességben osztozó szerzetes válogatott hegyi rizsből készült és különféle mártások és curry kísérte alamizsnát fogyaszt is, az nem jelent akadályt számára. Miként egy bemocskolt és pecsétes kelme válik makulátlanná a tiszta víz segítségével, és miként az arany válik makulátlanná az olvasztókemence segítségével, úgy nem jelent akadályt egy ily erénnyel megáldott, az összpontosítás és egyhegyűség ily fokára jutott, és ily bölcsességben osztozó szerzetes számára, ha válogatott hegyi rizsből készült és különféle mártások és curry kísérte alamizsnát fogyaszt.

13. Ez a szerzetes barátságos érzülettel eltöltött tudattal időzik, áthatván az egyik, a másik, a harmadik és a negyedik égtájat. Így fent és alant, körben, mindenhol és mindenütt barátságos érzülettel eltöltött, kiterjedt, emelkedett, határtalan, gyűlöletmentes és rosszakarattól mentes tudattal áthatván a mindent felölelő világot időzik.

14. Majd együttérzéssel eltöltött tudattal időzik, áthatván az egyik, a másik, a harmadik és a negyedik égtájat. Így fent és alant, körben, mindenhol és mindenütt együttérzéssel eltöltött, kiterjedt, emelkedett, határtalan, gyűlöletmentes és rosszakarattól mentes tudattal áthatván a mindent felölelő világot időzik.

15. Majd együttes örömmel eltöltött tudattal időzik, áthatván az egyik, a másik, a harmadik és a negyedik égtájat. Így fent és alant, körben, mindenhol és mindenütt együttes örömmel eltöltött, kiterjedt, emelkedett, határtalan, gyűlöletmentes és rosszakarattól mentes tudattal áthatván a mindent felölelő világot időzik.

16. Majd felülemelkedett egykedvűséggel eltöltött tudattal időzik, áthatván az egyik, a másik, a harmadik és a negyedik égtájat. Így fent és alant, körben, mindenhol és mindenütt felülemelkedett egykedvűséggel, kiterjedt, emelkedett, határtalan, gyűlöletmentes és rosszakarattól mentes tudattal áthatván a mindent felölelő világot időzik.

17. Megérti, felismeri, mondván: „Van az Isteni Időzés tiszta állapota, van a levetkőzött szennyeződések alacsonyrendű állapota, van a még elérendő Arahat Ösvény magasrendű célja, van túlnan, és van a menekülés az észlelés eme világából.”

18. Ezt látván, ezt felismervén tudata megszabadul az érzéki vágy mérgétől, a létesülési vágy mérgétől és a vakság, a nem-tudás mérgétől. Amikor tudata megszabadult, megérti: „A tudat megszabadult.” Megérti: „A születés elpusztíttatott, a dukkha megsemmisítéséhez, felébredéshez vezető üdvös élet beteljesíttetett, amit meg kellett tenni az meg lett téve, nincs többé visszatérés a lét forgatagába.” Szerzetesek, erről a szerzetesről mondják, hogy belső fürdőt vett.

19. Történt akkor, hogy a bráhmana Szundarika Bháradvádzsa éppen ott üldögélt a Magasztos közelében. Akkor e kérdéssel fordult a Magasztoshoz:
– Szokása-e a Magasztosnak a Báhuká folyóhoz lemenni és ott fürdeni?
– Miért mennék, bráhmana, a Báhuká folyóhoz? Mi hasznomra lenne a Báhuká folyó?
– Gótama úr, sokan úgy tartják, hogy a Báhuká folyó megszabadít, sokan úgy vélik, hogy a Báhuká folyó érdemek adója, s a Báhuká folyóban fürdőt véve lemossuk magunkról a gonosz tetteket.

20. Akkor a Magasztos e verset szavalta el a bráhmana Szundarika Bhrádzsavának:

Báhuká és Ahikakká,
Gajá és Szundariká,
Pajága és Szarasszati,
Meg a Bahumati vize.
Fürödjön bennük a balga akármennyit,
Sötét tetteitől mégsem tisztul meg.

Mit múlatna el Szundariká?
Mit a Pajága? Mit a Báhuká?
A gonosztevőt, ki kegyetlen,
S vad tetteit egymásra halmozá,
Tisztára mosni nem tudják.

Az, ki tiszta szívében mindig,
A Tavasz Ünnepét, a Szent Napot ünnepli,
Az, kinek tettei és szíve makulátlan,
Az éri el erénye tökéletesbedését.

Figyelj csak, bráhmana, így végy fürdőt.
Ted magad minden lény menedékévé.
S ha hamisság szádat el nem hagyja,
S az élőknek nem tész ártalmast,

Sem nem orozod el, mit nem adtak,
Bizonyossággal lekedben, s mohóságtól távol,
Ugyan mi haszna lenne
Gajá vizében megmerítkezni,
Hisz mindenek Gajáddá lészen?

21. Amikor ez elhangzott, a bráhmana Szundarika Bháradvádzsa így szólt a Magasztoshoz:
– Pompás, Gótama úr! Pompás, Gótama úr! Mint hogyha valaki talpára állítaná a megfordítottat, kitakarná a letakartat, útba igazítaná az eltévedtet, mécsest tartana a sötétségben, hogy akinek van szeme a látásra, lásson, úgy világosította meg a tant minden oldaláról Gótama úr. Én most Gótama úrhoz, a Dharmához és a szerzetesek Szanghájához folyamodom menedékért. Fogadjon el, Gótama úr, a mai naptól életem végéig világi követőjéül, aki hozzá folyamodik menedékért. Adja hozzájárulását, hogy otthonomat elhagyva otthontalanságba vonulhassak Gótama úr vezetése alatt, s hadd lépjek be a szerzetesek Szanghájába.

22. És a bráhmana Szundarika Bháradvádzsa megkapta a Magasztos hozzájárulását, hogy otthonát elhagyva otthontalanságba vonulhasson a Magasztos vezetésével, s beléphetett a szerzetesek Szanghájába. Nem sokkal ezután, egyedül, a világtól elvonulva, igyekezettel, buzgósággal és eltökéltséggel telten, a tiszteletreméltó Bháradvádzsa közvetlenül, senkire sem szorulva, maga tapasztalta tudásra támaszkodva már ott és akkor megvalósította a dukkha megsemmisítéséhez, felébredéshez vezető üdvös élet célját, és abban időzött. A célt, melynek kedvéért a családapák, belátván, mi a helyes, otthonukat elhagyva otthontalanságba vonulnak. Közvetlenül, senkire sem szorulva, maga tapasztalta tudásra támaszkodva felismerte: „A születés elpusztíttatott, a dukkha megsemmisítéséhez, felébredéshez vezető üdvös élet beteljesíttetett, amit meg kellett tenni, az meg lett téve, nincs többé visszatérés a lét forgatagába.” És a tiszteletreméltó Bháradvádzsa egyike lett az Arahatoknak.

Kiadta: A Tan Kapuja – ONEDROPZEN, Budapest, 2023