MN-2 A MÉRGEK KIIRTÁSA (SABBÁSAVA SUTTA)

1. ÍGY HALLOTTAM. Egyszer, midőn a Magasztos éppen Szávatthi mellett Anáthapindika Dzséta nevű ligetében időzött, a szerzeteseket így szólította meg:
– Szerzetesek!
– Igen, tiszteletreméltó urunk! – válaszolták azok főhajtással, és elcsendesedve, figyelmesen hallgatták őt. A Magasztos pedig így folytatta:

2. – Szerzetesek, most pedig fel fogom nektek tárni a különféle mérgek kiirtásának módjait. Figyeljetek hát, és gondosan figyeljetek arra, amit most szólani fogok.
– Úgy lesz, tiszteletreméltó urunk – felelték a szerzetesek. A Magasztos pedig így folytatta:

3. – Szerzetesek, azt állítom, a mérgeket az tudja kiirtani, aki ismer és lát és nem az, aki nem ismer és nem lát. Mi is az, amit ismernek és látnak? A bölcs figyelmet és a balgatag figyelmet. Ha valakinek a figyelme balgatag, a még fel nem támadt mérgek feltámadnak, a már feltámadt mérgek pedig felerősödnek, ha pedig valakinek a figyelme bölcs, a még fel nem támadt mérgek nem támadnak fel, a már feltámadt mérgek pedig megsemmisülnek.

4. Szerzetesek, vannak mérgek, melyeket látással lehet megsemmisíteni. Vannak mérgek, melyeket megfékezéssel lehet megsemmisíteni. Vannak mérgek, melyeket használattal lehet megsemmisíteni. Vannak mérgek, melyeket tűréssel lehet megsemmisíteni. Vannak mérgek, melyeket kerüléssel lehet megsemmisíteni. Vannak mérgek, melyeket elűzéssel lehet megsemmisíteni. Vannak mérgek, melyeket kibontakozással lehet megsemmisíteni.

A LÁTÁSSAL MEGSEMMISÍTENDŐ MÉRGEK

5. – Szerzetesek, melyek azok a mérgek, melyeket látással lehet megsemmisíteni? Nos, szerzetesek, a tanulatlan, közönséges ember, aki nincs figyelemmel a nemes emberekre, járatlan a nemes emberek Dharmájában, tapasztalatlan a nemes emberek Dharmájában, aki nincs figyelemmel az igaz emberekre, járatlan az igaz emberek Dharmájában, tapasztalatlan az igaz emberek Dharmájában, nem ismeri fel, mely jelenségek méltóak a figyelemre, s mely jelenségek nem méltóak a figyelemre. S mivel nem ismeri fel, mely jelenségek méltóak a figyelemre, s mely jelenségek nem méltóak a figyelemre, figyelme azon jelenségek felé fordul, melyek nem méltóak a figyelemre és nem azon jelenségek felé fordul, melyek méltóak a figyelemre.

6. – Szerzetesek, melyek azok a jelenségek, melyek nem méltóak a figyelemre? Vannak olyan jelenségek, melyek felé fordulván, a még fel nem támadt érzéki vágy mérge feltámad, és a már feltámadt érzéki vágy mérge felerősödik. A még fel nem támadt létesülési vágy mérge feltámad, és a már feltámadt létesülési vágy mérge felerősödik. A még fel nem támadt vakság mérge feltámad, és a már feltámadt vakság mérge felerősödik. Ezek azok a jelenségek, melyek nem méltóak a figyelemre. És melyek azok a jelenségek, melyek méltóak a figyelemre? Vannak olyan jelenségek, melyek felé fordulván, a még fel nem támadt érzéki vágy mérge nem támad fel, és a már feltámadt érzéki vágy mérge megsemmisül, a még fel nem támadt létesülési vágy mérge nem támad fel, és a már feltámadt létesülési vágy mérge megsemmisül, a még fel nem támadt vakság mérge nem támad fel, és a már feltámadt vakság mérge megsemmisül. Ezek azok a jelenségek, melyek méltóak a figyelemre. A figyelemre nem méltó jelenségek felé fordulván, és a figyelemre méltó jelenségek felé nem fordulván, a még fel nem támadt mérgek feltámadnak, a már feltámad mérgek pedig felerősödnek.

7. Az ilyen ember balgatag módon ezt fontolgatja: „Léteztem-e a régebbi korokban, avagy nem léteztem a régebbi korokban? Mi voltam a régebbi korokban? Hogyan léteztem a régebbi korokban? Miből mivé lettem a régebbi korokban? Fogok-e létezni a jövendő korokban, vagy nem fogok létezni a jövendő korokban? Mi leszek a jövendő korokban? Hogyan fogok létezni a jövendő korokban? Miből mivé leszek a jövendő korokban?” És a jelenben is kétségei támadnak maga felől, mondván: „Létezem vagy nem létezem? Mi vagyok? Hogyan létezem? Lényem honnan jön és hová tart?”

8. Miközben pedig balgatag módon ezt fontolgatja, a következő hat nézet ver benne gyökeret: „Van énem” – ver benne gyökeret ez a nézet. Vagy „nincs énem” – ver benne gyökeret ez a nézet. Vagy „az énemmel ismerem meg az énemet” – ver benne gyökeret benne ez a nézet. Vagy „nem az énemmel ismerem meg az énemet” – ver benne gyökeret ez a nézet. Vagy ilyen nézetre jut: „E jelenlegi énem az, amely beszél és érez, amely itt és itt learatja a jó és rossz cselekedetek jutalmát, ám jelenlegi énem állandó, folytonos, örökkévaló, a változásnak nem alávetett, s az örökkévalóságig fennmarad.” Ezek a nézetek pusztán a tévhitek tüskebokra, a tévhitek sűrűje, a tévhitek csonkabonkasága, a tévhitek zsibvására, a tévhitek béklyója. E nézetek béklyójában a közönséges ember nem menekül meg a születéstől, az öregségtől, a haláltól, a bánattól, a siránkozástól, a fájdalomtól, a szomorúságtól és a kétségbeeséstől, azt állítom, nem menekül meg a dukhától.

9. Azonban, szerzetesek, a tanult nemes tanítvány, aki figyelemmel van a nemes emberekre, és járatos a nemes emberek Dharmájában, tapasztalt a nemes emberek Dharmájában, aki figyelemmel van az igaz emberekre és járatos az igaz emberek Dharmájában, tapasztalt az igaz emberek Dharmájában, felismeri, mely jelenségek méltóak a figyelemre, s mely jelenségek nem méltóak a figyelemre. S mivel felismeri, mely jelenségek méltóak a figyelemre, s mely jelenségek nem méltóak a figyelemre, figyelme azon jelenségek felé fordul, melyek méltóak a figyelemre, és nem azon jelenségek felé fordul, melyek nem méltóak a figyelemre.

10. – Szerzetesek, melyek azok a jelenségek, melyek nem méltóak a figyelemre? Vannak olyan jelenségek, melyek felé fordulván, a még fel nem támadt érzéki vágy mérge feltámad, és a már feltámadt érzéki vágy mérge felerősödik, a még fel nem támadt létesülési vágy mérge feltámad, és a már feltámadt létesülési vágy mérge felerősödik, a még fel nem támadt vakság mérge feltámad, és a már feltámadt vakság mérge felerősödik. Ezek azok a jelenségek, melyek nem méltóak a figyelemre. És melyek azok a jelenségek, melyek méltóak a figyelemre? Vannak olyan jelenségek, melyek felé fordulván a még fel nem támadt érzéki vágy mérge nem támad fel, és a már feltámadt érzéki vágy mérge megsemmisül, a még fel nem támadt létesülési vágy mérge nem támad fel, és a már feltámad létesülési vágy mérge megsemmisül, a még fel nem támadt vakság mérge nem támad fel, és a már feltámadt vakság mérge megsemmisül. Ezek azok a jelenségek, melyek méltóak a figyelemre. A figyelemre nem méltó jelenségek felé nem fordulván, és a figyelemre méltó jelenségek felé fordulván, a még fel nem támadt mérgek elenyésznek, a már feltámadt mérgek pedig megsemmisülnek.

11. – Szerzetesek, az ilyen ember bölcsen megfontolja: „Ez a dukkha.” Bölcsen megfontolja: „Ez a dukkha eredete.” Bölcsen megfontolja: „Ez a dukkha megszüntetése.” Bölcsen megfontolja: „Ez a dukkha megszüntetéséhez vezető út.” Amikor ezt ily módon bölcsen megfontolta, három béklyót megsemmisített: az énbe vetett hitet, a kételyt, és a szabályokhoz és szertartásokhoz való ragaszkodást. Ezeket nevezzük a látással megsemmisítendő mérgeknek.

A MEGFÉKEZÉSSEL MEGSEMMISÍTENDŐ MÉRGEK

12. – Szerzetesek, melyek azok a mérgek, melyeket megfékezéssel lehet megsemmisíteni? Nos a szerzetes, bölcsen megfontolva, látását megfékezve időzik. Mert aki nem fékezi meg látását, annak pusztító, perzselő mérgei támadnak. Ám aki látását megfékezi, azon nem uralkodnak el a pusztító, perzselő mérgek. Bölcsen megfontolva, hallását megfékezve időzik. Mert aki nem fékezi meg hallását, annak pusztító, perzselő mérgei támadnak. Ám aki hallását megfékezi, azon nem uralkodnak el a pusztító, perzselő mérgek. Bölcsen megfontolva, szaglását megfékezve időzik. Mert aki nem fékezi meg szaglását, annak pusztító, perzselő mérgei támadnak. Ám aki szaglását megfékezi, azon nem uralkodnak el a pusztító, perzselő mérgek. Bölcsen megfontolva, ízlelését megfékezve időzik. Mert aki nem fékezi meg ízlelését, annak pusztító, perzselő mérgei támadnak. Ám aki ízlelését megfékezi, azon nem uralkodnak el a pusztító, perzselő mérgek Bölcsen megfontolva, tapintását megfékezve időzik. Mert aki nem fékezi meg tapintását, annak pusztító, perzselő mérgei támadnak. Ám aki tapintását megfékezi, azon nem uralkodnak el a pusztító, perzselő mérgek. Bölcsen megfontolva, gondolkodását megfékezve időzik. Mert aki nem fékezi meg gondolkodását, annak pusztító, perzselő mérgei támadnak. Ám aki gondolkodását megfékezi, azon nem uralkodnak el a pusztító, perzselő mérgek. Ezeket nevezzük a megfékezéssel megsemmisítendő mérgeknek.

A HASZNÁLATTAL MEGSEMMISÍTENDŐ MÉRGEK

13. – Szerzetesek, melyek azok a mérgek, melyeket használattal lehet megsemmisíteni? Nos, a szerzetes, bölcsen megfontolva, öltözékét csak arra használja, hogy védje magát a hidegtől, hőségtől, bögölyök s szúnyogok csípésétől, széltől, naptól, mindenféle csúszó-mászó állattól, s hogy szemérmét eltakarja.

14. Bölcsen megfontolva, mikor étkét fogyasztja, azt nem teste kényeztetésére, maga megrészegítésére, maga vonzóvá, kívánatossá tételére, hanem csak teste táplálására, életben tartására, a bántó kényelmetlenségek elkerülésére, a dukkha megsemmisítéséhez, felébredéshez vezető üdvös élet segítségére teszi, mondván: „Ilyenformán sorát szegem a korábbi érzéseknek, új érzések pedig már nem támadnak, a nyavalyák nem kínoznak, a bántó kényelmetlenségek pedig elkerülnek.”

15. Bölcsen megfontolva, hajlékát csak arra használja, hogy védje magát a hidegtől, hőségtől, bögölyök s szúnyogok csípésétől, széltől, naptól, mindenféle csúszó-mászó állattól, s hogy az időjárás viszontagságait elkerülve örömét lelje a magány nyugalmában.

16. Bölcsen megfontolva, az orvosságosszereket csak arra használja, hogy védje magát a betegségek okozta gyötrő fájdalmaktól, s hogy azok jó egészsége szolgálatára legyenek.

17. Mert aki mindezeket nem így használja, annak pusztító, perzselő mérgei támadnak. Ám aki mindezeket így használja, azon nem uralkodnak el a pusztító, perzselő mérgek. Ezeket nevezzük a használattal megsemmisítendő mérgeknek.

A TŰRÉSSEL MEGSEMMISÍTENDŐ MÉRGEK

18. – Szerzetesek, melyek azok a mérgek, melyeket tűréssel lehet megsemmisíteni? Nos, a szerzetes bölcsen megfontolva tűri a hideget és hőséget, az éhséget és szomjat, bögölyök s szúnyogok csípését, a szelet, napot, mindenféle csúszó-mászó állatot, elviseli a szidalmakat, a gyalázkodó beszédet és a testében fellépő gyötrelmes, kínzó, éles, hasogató, elviselhetetlen, őrületbe kergető, életet fenyegető fájdalmakat. Mert aki mindezeket nem viseli el, annak pusztító, perzselő mérgei támadnak. Ám aki mindezeket elviseli, azon nem uralkodnak el a pusztító, perzselő mérgek. Ezeket nevezzük a tűréssel megsemmisítendő mérgeknek.

A KERÜLÉSSEL MEGSEMMISÍTENDŐ MÉRGEK

19. – Szerzetesek, melyek azok a mérgek, melyeket kerüléssel lehet megsemmisíteni? Nos, a szerzetes bölcsen megfontolva elkerüli a megvadult elefántot, a megvadult lovat, a megvadult bikát, a megvadult kutyát, kígyót, tuskót, tövisbozótost, szakadékot, sziklát, pöcegödröt, kanálist. Bölcsen megfontolva elkerüli a nem megfelelő ülőalkalmatosságokat, a nem megfelelő menedékhelyeket, a hamis barátokkal való barátkozást, mivel ha nem így tesz, a dukkha megsemmisítéséhez, felébredéshez vezető üdvös életet vele együtt élő testvéreiben az a gyanú támad, hogy ártalmas életre adta a fejét. Mert aki mindezeket nem kerüli el, annak pusztító, perzselő mérgei támadnak, Ám aki mindezeket elkerüli, azon nem uralkodnak el a pusztító, perzselő mérgek. Ezeket nevezzük a kerüléssel megsemmisítendő mérgeknek.

AZ ELŰZÉSSEL MEGSEMMISÍTENDŐ MÉRGEK

20. – Szerzetesek, melyek azok a mérgek, melyeket elűzéssel lehet megsemmisíteni? Nos, a szerzetes bölcsen megfontolva nem enged szabad folyást az érzéki vágy már feltámadt ösztönzésének, hanem levetkőzi, elűzi, lerontja és megsemmisíti. Bölcsen megfontolva nem enged szabad folyást az ellenérzés már feltámadt ösztönzésének, hanem levetkőzi, elűzi, lerontja és megsemmisíti. Bölcsen megfontolva nem enged szabad folyást az ártás már feltámadt ösztönzésének, hanem levetkőzi, elűzi, lerontja és megsemmisíti. Bölcsen megfontolva nem enged szabad folyást a káros, üdvöt nem hozó állapotok már feltámadt ösztönzésének, hanem levetkőzi, elűzi, lerontja és megsemmisíti. Mert aki mindezeket nem űzi el, annak pusztító, perzselő mérgei támadnak. Ám aki mindezeket elűzi, azon nem uralkodnak el a pusztító, perzselő mérgek. Ezeket nevezzük elűzéssel megsemmisítendő mérgeknek.

A KIBONTAKOZTATÁSSAL MEGSEMMISÍTENDŐ MÉRGEK

21. – Szerzetesek, melyek azok a mérgek, melyeket kibontakoztatással lehet megsemmisíteni? Nos, a szerzetes bölcsen megfontolva kibontakoztatja az elvonulás, szenvedélytelenség és megszüntetés segítette, eloldódásban végződő éberségnek nevezett megvilágosodási tényezőt. Kibontakoztatja az elvonulás, szenvedélytelenség és megszüntetés segítette, eloldódásban végződő jelenségek vizsgálatának nevezett megvilágosodási tényezőt. Kibontakoztatja az elvonulás, szenvedélytelenség és megszüntetés segítette, eloldódásban végződő tetterőnek nevezett megvilágosodási tényezőt. Kibontakoztatja az elvonulás, szenvedélytelenség és megszüntetés segítette, eloldódásban végződő lelkesültségnek nevezett megvilágosodási tényezőt. Kibontakoztatja az elvonulás, szenvedélytelenség és megszüntetés segítette, eloldódásban végződő rendíthetetlen nyugalomnak nevezett megvilágosodási tényezőt. Kibontakoztatja az elvonulás, szenvedélytelenség és megszüntetés segítette, eloldódásban végződő szamádhinak nevezett megvilágosodási tényezőt. Kibontakoztatja az elvonulás, szenvedélytelenség és megszüntetés segítette, eloldódásban végződő felülemelkedett egykedvűségnek nevezett megvilágosodási tényezőt. Mert aki mindezeket nem bontakoztatja ki, annak pusztító, perzselő mérgei támadnak. Ám aki mindezeket kibontakoztatja, azon nem uralkodnak el a pusztító, perzselő mérgek. Ezeket nevezzük kibontakoztatással megsemmisítendő mérgeknek.

VÉGKÖVETKEZTETÉS

22. – Szerzetesek, ha a szerzetes a látással megsemmisítendő mérgeket látással megsemmisítette, a megfékezéssel megsemmisítendő mérgeket megfékezéssel megsemmisítette, a használattal megsemmisítendő mérgeket használattal megsemmisítette, a tűréssel megsemmisítendő mérgeket tűréssel megsemmisítette, a kerüléssel megsemmisítendő mérgeket kerüléssel megsemmisítette, az elűzéssel megsemmisítendő mérgeket elűzéssel megsemmisítette, a kibontakoztatással megsemmisítendő mérgeket kibontakoztatással megsemmisítette, akkor ez a szerzetes valamennyi méreg megfékezésével, megfékezetté, megzabolázottá, lecsendesültté vált. A szomjat kioltotta, a béklyókat levetette, s az énben való hit átvilágításával a dukkhának véget vetett.

Így beszélt a Magasztos. A szerzetesek elégedetten és örömmel hallgatták a Magasztos szavait.

Kiadta: A Tan Kapuja – ONEDROPZEN, Budapest, 2023

nlpista blog